Több ezer évvel ezelőtt, utánozhatatlan természeti folyamatok vagy emberek hektoliternyi verejtéke, milliók kezének munkája által létrejött helyszínek. Talán így lehetne jellemezni az UNESCO Világörökségi jegyzékét, amely több mint 1 000, a legszebbnek, legcsodálatosabbnak és legkivételesebbnek tartott helyszínt tartalmaz a világ minden tájáról. A világméretű „gyűjtemény“ feladata, hogy megőrizze az emberiség legértékesebb természeti és kulturális értékeit, illetve hogy megerősítse a megmentésük érdekében folyó nemzetközi együttműködést.
*Az UNESCO az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete. Az ENSZ szerkezetén belül az UNESCO fő küldetése, hogy az oktatás, a tudomány és a kultúra területén zajló nemzetközi együttműködés segítségével hozzájáruljon a biztonság és a béke megerősítéshez.
*Az UNESCO 1945. november 16-án alakult meg Párizsban, 195 tagországa és 9 társult állama van.
Az UNESCO-ról
Csak azok az országok javasolhatják a területükön található helyszínek vagy emlékhelyek felvételét az UNESCO Világörökségi Listájára, amelyek csatlakoztak a Világörökség Egyezményhez. A memorandum alapvetése, hogy a világon számos olyan, a természet vagy az ember alkotta különleges helyszín található, amelyeket az egész emberiség örökségének kellene tekintenünk és egyúttal különleges védelemmel is ellátnunk, hogy az utánunk jövő nemzedékek számára is megőrizzük ezeket. Az egyezmény, mint a modern világot érintő problémák megoldásának nemzetközi eszköze, összekapcsolja a természet és a kulturális örökségek védelmét.
A jelölés az alábbi lépésekből áll:
1. Előzetes lista – valamennyi országnak először egyfajta „leltárt“ kell összeállítania a területén fellelhető legfontosabb kulturális és természeti emlékhelyekről. Ez az előzetes lista tartalmazza azokat a feltételezett helyszíneket, amelyeket az adott tagállam a következő 5-10 évben felvételre javasolhat. Az előzetes lista bármikor frissíthető. Amennyiben egy helyszín vagy egy emlékhely nem szerepel az adott állam előzetes listáján, a Világörökség Bizottság nem jelölheti az UNESCO listájára történő felvételre.
2. A jelölés előterjesztése – a tagállam az előzetes lista előterjesztése és a konkrét emlékhelyek kiválasztását követően megtervezi, mikor terjeszti elő a jelölését. A jelölést a Világörökség Központ fogadja el és hitelesíti, majd pedig továbbítja az illetékes tanácsadó szerveknek elbírálás céljából.
3. Tanácsadói szervek – a jelölt helyszínt vagy emlékhelyet két, egymástól független tanácsadó szerv bírálja el, amelyeket erre a feladatra a Világörökség Egyezmény jogosítja fel: a Műemlékek és Helyszínek Nemzetközi Bizottsága (ICOMOS) és a Természetvédelmi Világörökség (IUCN). Mindkét szerv átnyújtja értékelését és szakvéleményét a jelölt kulturális és természeti helyszínekről a Világörökség Bizottság részére. A harmadik tanácsadói szerv a Nemzetközi Tanulmányok Központja a kulturális javak megőrzésére és helyreállítására (ICCROM). Ez egy kormányközi szervezet, amely szakmai tanácsokkal látja el a Bizottságot a kulturális műemlékek megőrzésével kapcsolatban.
4. Világörökség Bizottság – az előző lépések teljesülését követően, a jelölés beterjesztése és annak a tanácsadói szerv általi elbírálása után következik a Világörökség Bizottság. A bizottság évente egy alkalommal ül össze, hogy arról döntsön, mely helyszínek és műemlékek kerülnek fel az UNESCO Világörökség listájára. Döntését el is halaszthatja és a tagállamoktól további, részletesebb információk benyújtását kérheti.
Egészen 2004-ig a Világörökségi listára való felvétel követelményei annak függvényében változtak, hogy kulturális műemlékről vagy természeti kincsről van-e szó. A Világörökség Bizottság később összevonta ezeket a kritériumokat és a helyszín abban az esetben kap kivételes elbírálást, ha az alábbiak közül egy vagy több feltételnek megfelel:
• az emberi alkotó szellemiség eredményét képviseli;
• az emberi értékek fontos kölcsönös cseréjét (metszetét) jelenti, amely örökérvényű vagy az emberi kultúrát érinti az építészet és a technológia, a monumentális művészet, a várostervezés vagy tájépítészet fejlődésén keresztül;
• kivételességet mutat, de legalábbis kivételes tanúja egy élő vagy már kihalt kulturális hagyománynak vagy civilizációnak;
• egy épület, építészeti vagy technológiai együttes vagy táj kivételes példája, amely az emberi történelem jelentős szakaszát (szakaszait) képviseli;
• a hagyományos emberi település, a föld vagy a tenger kihasználásának kivételes példája, amely az adott kultúrát (kultúrákat) képviseli, vagy a az ember és a környezetének kölcsönhatását, főként, ha a helyszín visszafordíthatatlan változások hatásainak következtében sérülékennyé vált.
• Közvetlenül vagy közvetetten kötődik eseményekhez vagy hagyományokhoz, eszmékhez vagy hitvallásokhoz, kivételes, egyetemes jelentőségű műalkotásokhoz és irodalmi alkotásokhoz. (A Bizottság úgy tartja, hogy ezt a követelményt egy másik követelmény egyidejű alkalmazása mellett kell elsődlegesen érvényesíteni);
• Rendkívüli természeti jelenséget vagy kivételes szépségű és esztétikai jelentőségű területet ölel fel;
• Kivételes példája a Föld fontos fejlődési szakaszainak, beleértve az élet jelenlétének bizonyítékait, a földfelszín jellegének kialakulásában közrejátszó fontos földtani folyamat vagy fontos geomorfológiai és fiziográfiai vonásokat;
• A szárazföld, az édesvizek, tengerparti és tengeri ökoszisztémák, növény- és állatcsoportok kialakulásában és fejlődésében közrejátszó jelentős ökológiai és biológiai folyamatok kivételes példája;
• Tartalmazza az in situ biológiai sokszínűség legfontosabb és alapvető természetes vonásait, beleértve azokat, amelyek esetében a tudomány vagy a védelem szempontjából kivételes, egyetemes értékű veszélyeztetett fajokról van szó.
A BEJEGYZÉSEK FAJTÁI
KULTURÁLIS:
• monumentumok – régészeti leletek, építészeti műtárgyak, monumentális szobrok és festmények, feliratok, barlangi élőhelyek és olyan elemek kombinációja, amelyek a történelem, művészet vagy a tudomány szempontjából kivételes, egyetemes jelleggel bírnak
• épület-együttesek – különálló vagy egymáshoz csatolt épületek, amelyek építészetük, homogenitásuk vagy a helyszínük miatt kivételes történelmi, művészeti vagy tudományos értékkel bírnak
• lelőhelyek – az ember alkotásai, vagy a természeti és emberi alkotások kombinációi, de ugyanakkor helyszínek is, beleértve a történelem, esztétika, etnológia vagy antropológia szempontjából kivételes, egyetemes értékkel bíró régészeti lelőhelyeket
TERMÉSZETI:
• természeti elemek – amelyek kivételes esztétikai vagy tudományos értékű fizikális vagy biológiai képződményeket vagy azok csoportjait alkotják
• földtani vagy fiziográfiai képződmények - pontosan körülhatárolt területek, amelyek a tudomány és a védelem szempontjából veszélyeztetett állat-vagy növényfajoknak nyújtanak élőhelyet
• természeti lelőhelyek – a tudomány, a védelem vagy a természeti szépségek szempontjából kivételes, egyetemes értékű, pontosan körülhatárolt természeti területeken helyezkednek el